(2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt  szilárd alapokra helyezte  a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk  arra, hogy  népünk  évszázadokon  át  harcokban  védte  Európát,  s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy  megőrizzük  az elmúlt  évszázad  viharaiban  részekre szakadt  nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket,  egyedülálló  nyelvünket,  a magyar  kultúrát, a magyarországi  nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet  adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért,  ezért anyagi, szellemi és természeti  erőforrásaink gondos  használatával védelmezzük az utánunk  jövő nemzedékek  életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető  értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben  tartjuk  történeti alkotmányunk  vívmányait  és  a  Szent  Koronát, amely  megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem  ismerjük  el  történeti alkotmányunk   idegen  megszállások  miatt  bekövetkezett felfüggesztését.  Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista  alkotmányt,  mert  egy zsarnoki uralom  alapja volt, ezért  kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén  elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon  választott népképviselet megalakulásától  számítjuk. Ezt a napot  tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés  a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

ALAPVETÉS

A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk
(1)  Magyarország független, demokratikus jogállam. (2)  Magyarország államformája köztársaság.
(3)  A közhatalom forrása a nép.
(4)  A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk
(1)  A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2)  Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3)  Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

D) cikk
Magyarország az egységes  magyar nemzet  összetartozását szem előtt tartva felelősséget  visel a határain  kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

E) cikk
(1)  Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2)  Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3)  Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4)  A  (2)  bekezdés   szerinti  nemzetközi   szerződés   kötelező   hatályának   elismerésére   adott   felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

F) cikk
(1)  Magyarország fővárosa Budapest.
(2)  Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

G) cikk
(1)  Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár.  Sarkalatos  törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2)  Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3)  Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4)  Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

H) cikk
(1)  Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2)  Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3)  Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

I) cikk
(1)  Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2)  Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3)  Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4)  A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

J) cikk
(1)  Magyarország nemzeti ünnepei:
a)     március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b)    augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
c)     október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2)  A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

K) cikk
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

L) cikk
(1)  Magyarország védi  a  házasság intézményét mint  férfi  és  nő  között, önkéntes  elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2)  Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3)  A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

M) cikk
(1)  Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes  gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk
(1)  Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.
(3)  Az Alkotmánybíróság,  a  bíróságok,  a  helyi önkormányzatok  és  más  állami szervek feladatuk  ellátása  során  az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

O) cikk
Mindenki felelős önmagáért, képességei  és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

P) cikk
(1) A természeti  erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek  számára való megőrzése  az állam és mindenki kötelessége.
(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Q) cikk
(1)  Magyarország a béke  és a biztonság  megteremtése és megőrzése,  valamint az emberiség  fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2)  Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3)  Magyarország   elfogadja   a  nemzetközi   jog  általánosan   elismert   szabályait.  A  nemzetközi   jog  más  forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

R) cikk
(1)  Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2)  Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3)  Az Alaptörvény  rendelkezéseit   azok  céljával, a  benne   foglalt  Nemzeti  hitvallással  és  történeti  alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

S) cikk
(1)  Alaptörvény elfogadására  vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági  elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2)  Alaptörvény  elfogadásához  vagy  az  Alaptörvény  módosításához  az  országgyűlési  képviselők  kétharmadának szavazata szükséges.
(3)  Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől  számított  öt napon  belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4)  Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő  megjelölése  a címet, a módosítás  sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

T) cikk
(1)  Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően  is megállapíthatja az önkormányzati rendelet  és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2)  Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet,  a miniszteri rendelet,  a Magyar Nemzeti Bank elnökének  rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének  rendelete és az önkormányzati  rendelet.  Jogszabály továbbá a  Honvédelmi  Tanács  rendkívüli állapot  idején  és  a  köztársasági  elnök  szükségállapot   idején  kiadott rendelete.
(3)  Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4)  A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak

a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;

b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;

c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;

d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;

e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;

f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;

g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;

h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;

i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.

A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.

(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.

(5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.

(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

(7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.

(8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.

(9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.

(10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

I. cikk
(1)  AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető  jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2)  Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3)  Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése  vagy valamely alkotmányos  érték védelme  érdekében, a feltétlenül  szükséges  mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4)  A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

III. cikk
(1)  Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2)  Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3)  Tilos az emberi fajnemesítést  célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

IV. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2)  Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
(3)  A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb  időn belül szabadon  kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4)  Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

V. cikk
Mindenkinek  joga  van  törvényben meghatározottak szerint  a személye,  illetve a tulajdona  ellen  intézett  vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás  elhárításához.

VI. cikk
(1)  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2)  Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3)  A személyes  adatok  védelméhez   és  a  közérdekű  adatok  megismeréséhez való  jog  érvényesülését  sarkalatos törvénnyel létrehozott, független  hatóság ellenőrzi.

VII. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.
(3)  Az állam és az egyházak  különváltan  működnek.  Az egyházak  önállóak.
(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

VIII. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2)  Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3)  Pártok az egyesülési  jog alapján  szabadon  alakulhatnak  és tevékenykedhetnek. A pártok  közreműködnek  a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4)  A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti  szervezetek  az egyesülési  jog alapján szabadon  alakulhatnak  és tevékenykedhetnek.

IX. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2)  Magyarország  elismeri  és  védi  a  sajtó  szabadságát és  sokszínűségét,   biztosítja  a  demokratikus  közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.

(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

X. cikk
(1)  Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá  – a lehető legmagasabb szintű tudás  megszerzése érdekében – a tanulás, valamint  törvényben meghatározott keretek  között  a tanítás szabadságát.
(2)  Tudományos  igazság  kérdésében az állam nem  jogosult  dönteni,  tudományos kutatások  értékelésére  kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3)  Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

XI. cikk
(1)  Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

XII. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2)  Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit,  hogy  minden  munkaképes  ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

XIII. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a tulajdonhoz  és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2)  Tulajdont  kisajátítani  csak kivételesen  és  közérdekből,  törvényben meghatározott esetekben és  módon,  teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

XIV. cikk
(1)  Magyar állampolgár  Magyarország területéről  nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat  alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2)  Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható  ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3)  Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a  nem   magyar  állampolgároknak,   akiket  hazájukban   vagy  a  szokásos  tartózkodási   helyük  szerinti országban  faji, nemzeti  hovatartozásuk,  meghatározott társadalmi  csoporthoz  tartozásuk,  vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

XV. cikk
(1)  A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2)  Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3)  A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4)  Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5)  Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek  joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez  szükséges védelemhez  és gondoskodáshoz.
(2)  A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3)  A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4)  A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

XVII. cikk
(1)  A munkavállalók  és a munkaadók  – a munkahelyek  biztosítására,  a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2)  Törvényben  meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak,  valamint  szervezeteiknek  joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést  kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak.
(3)  Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

XVIII. cikk
(1)  Gyermekek foglalkoztatása  – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket  nem veszélyeztető,  törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2)  Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

XIX. cikk
(1)  Magyarország  arra  törekszik, hogy  minden  állampolgárának  szociális biztonságot nyújtson.  Anyaság, betegség, rokkantság,   özvegység,   árvaság   és  önhibáján   kívül  bekövetkezett  munkanélküliség   esetén   minden   magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2)  Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés  szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3)  Törvény a szociális intézkedések  jellegét és mértékét  a szociális intézkedést igénybe  vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4)  Magyarország   az   időskori   megélhetés   biztosítását    a   társadalmi    szolidaritáson    alapuló   egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával  és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé  tételével segíti  elő. Törvény az állami nyugdíjra  való jogosultság  feltételeit  a nők fokozott  védelmének  követelményére tekintettel is megállapíthatja.

XX. cikk
(1)  Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés  szerinti  jog  érvényesülését Magyarország  genetikailag  módosított élőlényektől  mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez  és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás  megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének  biztosításával segíti elő.

XXI. cikk
(1)  Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2)  Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3)  Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

XXII. cikk
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

XXIII. cikk
(1)  Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2)  Az Európai Unió más tagállamának  magyarországi  lakóhellyel rendelkező  minden  nagykorú állampolgárának  joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai  parlamenti  képviselők választásán választó és választható legyen.
(3)  Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4)  Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi  lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(5)  A helyi önkormányzati  képviselők  és  polgármesterek választásán  a választópolgár  lakóhelyén  vagy  bejelentett tartózkodási  helyén választhat. A választópolgár  a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási  helyén gyakorolhatja.
(6)  Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság  a választójogból  kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának  magyarországi  lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági  döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7)  Mindenkinek joga van országos  népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési  képviselők választásán  választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati  képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8)  Minden magyar  állampolgárnak  joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt  viseljen. Törvény határozza  meg  azokat  a  közhivatalokat,  amelyeket  párt  tagja  vagy tisztségviselője nem tölthet be.

XXIV. cikk
(1)  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes  módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2)  Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen  okozott kár megtérítésére.

XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt,  írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

XXVI. cikk
Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

XXVII. cikk
(1)  Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik  Magyarország területén,  joga van a szabad  mozgáshoz  és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2)  Minden magyar állampolgárnak  joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

XXVIII. cikk
(1)  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan  bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn  belül bírálja el.
(2)  Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg  büntetőjogi felelősségét   a  bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3)  A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.  A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4)  Senki nem nyilvánítható bűnösnek,  és nem sújtható  büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5)  A (4) bekezdés  nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását  és elítélését  olyan cselekményért,  amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.
(6)  A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek  megfelelően  már jogerősen  felmentették vagy elítélték.
(7)  Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

XXIX. cikk
(1)  A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden,  valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak  joga van önazonossága szabad  vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon  élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2)  A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3)  A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes  szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

XXX. cikk
(1)  Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2)  A közös szükségletek  fedezéséhez való hozzájárulás mértékét  a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

XXXI. cikk
(1)  Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2)  Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3)  Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése  összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(4)  Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.
(5)  Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok  számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása  érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint  – polgári  védelmi  kötelezettség írható elő.
(6)  Honvédelmi és katasztrófavédelmi  feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

AZ ÁLLAM

Az Országgyűlés

1. cikk
(1)  MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2)  Az Országgyűlés
a)    megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
b)    törvényeket alkot;
c)    elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d)    felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
e)    megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
f)    megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g)    feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h)    határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i)     különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
j)     közkegyelmet gyakorol;
k)    az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

2. cikk
(1)  Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának  szabad  kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2)  A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.
(3)  Az országgyűlési képviselők általános választását  – az Országgyűlés  feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

3. cikk
(1)  Az Országgyűlés  megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a  következő  Országgyűlés alakuló üléséig  tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2)  Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3)  A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a)    a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek  javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon  belül nem választja meg, vagy
b)    az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4)  Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5)  A köztársasági  elnök a (3) bekezdés  a) pontja  szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt.  A köztársasági elnök a (3) bekezdés  b) pontja  szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
(6)  Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

4. cikk
(1)  Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2)  Az országgyűlési  képviselőt mentelmi  jog és a függetlenségét biztosító  javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény  meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket  is megállapíthat.
(3)  Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a)    az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b)    halálával;
c)    összeférhetetlenség kimondásával;
d)    lemondásával;
e)    ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f)    ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról,  az összeférhetetlenség kimondásáról,  valamint  annak  megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5)  Az országgyűlési  képviselők  jogállására és javadalmazására vonatkozó  részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

5. cikk
(1)  Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2)  Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3)  Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4)  Az országgyűlési  képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban  meghatározott feltételek  szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.
(5)  Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6)  Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.
(7)  Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
(8)  Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.

(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.

6. cikk
(1)  Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2)  Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának  vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően  határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az  elfogadott törvényt az  Alaptörvénnyel való összhangjának  vizsgálatára haladéktalanul  megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(3)  Az elfogadott törvényt  az  Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és  megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(4)  Ha a köztársasági  elnök a törvényt  vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés  szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(5)  Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés  szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(6)  Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés  szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság   alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
(7)  Ha az Alkotmánybíróság  a  köztársasági  elnök  kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul  aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8)  Az Országgyűlés által a (6) bekezdés  szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz.
(9)  Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben  foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági  elnök a törvény  megalkotására vonatkozó,  az Alaptörvényben  foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.

7. cikk
(1)  Az országgyűlési  képviselő  kérdést  intézhet  az alapvető  jogok  biztosához,  az Állami Számvevőszék  elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
(2)  Az országgyűlési képviselő interpellációt  és kérdést intézhet  a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
(3)  Az országgyűlési  bizottságok  vizsgálati tevékenységét, a bizottságok  előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.

Országos népszavazás

8. cikk
(1)  Legalább kétszázezer választópolgár  kezdeményezésére  az  Országgyűlés  országos népszavazást rendel el.
A köztársasági elnök, a  Kormány vagy százezer választópolgár   kezdeményezésére  az  Országgyűlés  országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2)  Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3)  Nem lehet országos népszavazást tartani
a)    az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b)    a központi költségvetésről,  a központi költségvetés végrehajtásáról,  központi adónemről,  illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c)    az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d)    nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e)    az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f)    az Országgyűlés feloszlásáról;
g)    képviselő-testület feloszlatásáról;
h)    hadiállapot  kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i)     katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j)     közkegyelem gyakorlásáról.
(4)  Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A köztársasági elnök

9. cikk
(1)  Magyarország  államfője  a  köztársasági   elnök,  aki  kifejezi a  nemzet   egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2)  A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3)  A köztársasági elnök
a)    képviseli Magyarországot;
b)    részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c)    törvényt kezdeményezhet;
d)    országos népszavazást kezdeményezhet;
e)    kitűzi az országgyűlési  képviselők, a helyi önkormányzati  képviselők és polgármesterek általános  választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
f)    különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g)    összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h)    feloszlathatja az Országgyűlést;
i)     az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j)     javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
k)    kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l)     megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
m)   kialakítja hivatala szervezetét.
(4)  A köztársasági elnök
a)    az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b)    megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c)    kinevezi a minisztereket,  a Magyar Nemzeti  Bank elnökét,  alelnökeit,  az önálló  szabályozó  szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d)    megbízza az egyetemek rektorait;
e)    kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f)    törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz,  valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g)    gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h)    dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési  kérdésekben;
i)     dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j)     dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(5)  A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése  szükséges.  Törvény rendelkezhet úgy, hogy  a törvény  által a köztársasági  elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
(6)  A köztársasági  elnök a (4) bekezdés  b)–e) pontjában foglaltak teljesítését  megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
(7)  A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.

10. cikk
(1)  A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2)  Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.
(3)  A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

11. cikk
(1)  A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági  elnök  választását  az Országgyűlés  elnöke  tűzi ki. Az Országgyűlés  a köztársasági  elnököt  titkos szavazással választja.
(2)  A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása  szükséges.  A jelölést  az Országgyűlés  elnökéhez  a szavazás elrendelése előtt  kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több  jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3)  Az első  szavazás  alapján  megválasztott köztársasági  elnök  az, aki az országgyűlési  képviselők  kétharmadának szavazatát megkapta.
(4)  Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani.  A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet  szavazni, akik a két legmagasabb számú  szavazatot  kapták. A második szavazás alapján  megválasztott köztársasági  elnök az, aki – tekintet  nélkül a szavazásban  részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot  kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt  jelölés alapján új választást kell tartani.
(5)  A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6)  A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén  a választás eredményének kihirdetését  követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

12. cikk
(1)  A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(2)  A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység  kivételével – díjazást nem fogadhat el.
(3)  A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a)    megbízatási idejének lejártával;
b)    halálával;
c)    ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d)    ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e)    összeférhetetlenség kimondásával;
f)    lemondásával;
g)    a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4)  A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges  feltételek  hiányának  megállapításáról,  valamint  az összeférhetetlenség kimondásáról  az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5)  A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

13. cikk
(1)  A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2)  Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3)  A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4)  Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig  a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5)  A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6)  Ha  az  Alkotmánybíróság   az  eljárás  eredményeként  a  köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

14. cikk
(1)  A köztársasági  elnök átmeneti akadályoztatása esetén  az akadályoztatás  megszűnéséig vagy a köztársasági  elnök megbízatásának megszűnése esetén  az új köztársasági  elnök hivatalba  lépéséig  a köztársasági  elnök feladat-  és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
(2)  A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
(3)  A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

A Kormány

15. cikk
(1)  A Kormány a  végrehajtó  hatalom  általános  szerve,  amelynek  feladat-  és  hatásköre  kiterjed  mindarra,  amit  az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2)  A Kormány a közigazgatás  legfőbb  szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási  szerveket hozhat létre.
(3)  Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4)  A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

16. cikk
(1)  A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2)  A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3)  A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4)  A  miniszterelnök  megválasztásához  az országgyűlési  képviselők több   mint a felének  szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5)  A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a)    ha a miniszterelnök  megbízatása az újonnan  megválasztott Országgyűlés  megalakulásával  szűnt  meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b)    ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges  feltételek  hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök   megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6)  Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7)  A minisztert  a miniszterelnök  javaslatára  a köztársasági  elnök  nevezi ki. A miniszter  a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8)  A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9)  A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

17. cikk
(1)  A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2)  Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
(3)  A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(4)  Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
(5)  A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.

18. cikk
(1)  A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2)  A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó  ágazatait  és az alárendelt  szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3)  A Kormány tagja  törvényben vagy  kormányrendeletben kapott  felhatalmazás  alapján,  feladatkörében  eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel,  kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(4)  A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.
(5)  A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

19. cikk
Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő  kormányálláspontról,  és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.

20. cikk
(1)  A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.
(2)  A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a)    az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b)    ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c)    ha az Országgyűlés a miniszterelnök  által kezdeményezett bizalmi szavazáson  a miniszterelnökkel  szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d)    lemondásával;
e)    halálával;
f)    összeférhetetlenség kimondásával;
g)    ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3)  A miniszter megbízatása megszűnik
a)    a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b)    a miniszter lemondásával;
c)    felmentésével;
d)    halálával.
(4)  A miniszterelnök  megválasztásához szükséges  feltételek  hiányának  megállapításáról   és  az  összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

21. cikk
(1)  Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben  írásban – a miniszterelnöki tisztségre  javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2)  Ha az Országgyűlés  a bizalmatlansági  indítványt  támogatja,  ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek  megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3)  A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat.  Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben  bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott  bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
(4)  A miniszterelnök  indítványozhatja,  hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés  feletti szavazás egyben  bizalmi szavazás  legyen.  Az Országgyűlés  a  miniszterelnökkel  szemben   bizalmatlanságát fejezi ki, ha  a  Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
(5)  Az Országgyűlés  bizalmi kérdésről  való döntését a bizalmatlansági  indítvány  vagy a miniszterelnöknek  a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb  a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

22. cikk
(1)  A Kormány a megbízatása  megszűnésétől  az  új  Kormány megalakulásáig  ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(2)  Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök  az új miniszterelnök  megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy  új miniszter  kinevezésére  azonban  javaslatot  nem tehet,  rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3)  Ha a  miniszterelnök  megbízatása  halálával,  összeférhetetlenség kimondásával,  a  megválasztásához  szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte  ki, az új miniszterelnök  megválasztásáig a miniszterelnök  hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal  a miniszterelnök-helyettes vagy – több  miniszterelnök-helyettes esetén  – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4)  A miniszter  a miniszterelnök  megbízatásának megszűnésétől az új miniszter  kinevezéséig  vagy az új Kormány más tagjának  a miniszteri feladatok  ideiglenes  ellátásával  való megbízásáig  ügyvezető  miniszterként  gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

Önálló szabályozó szervek

23. cikk
(1)  Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2)  Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra.  Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3)  Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet  ad  ki, amely  törvénnyel,  kormányrendelettel,  miniszterelnöki  rendelettel,  miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének  rendeletével nem  lehet  ellentétes.  Az önálló szabályozó  szerv vezetőjét rendelet  kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.

Az Alkotmánybíróság

24. cikk
(1)  Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
(2)  Az Alkotmánybíróság
a)    az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
b)    bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi  ügyben  alkalmazandó  jogszabálynak  az Alaptörvénnyel  való összhangját;
c)    alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d)    alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e)    a  Kormány, az  országgyűlési  képviselők  egynegyede  a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy  az  alapvető   jogok  biztosa  kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f)    vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe  ütközését;
g)    az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3)  Az Alkotmánybíróság
a)    a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
b)    a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes  bírói döntést;
c)    a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.

(5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot

a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,

b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa

kezdeményezheti.

(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását

a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja,

b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.

(7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános.

(8)  Az Alkotmánybíróság  tizenöt  tagból  álló testület, amelynek  tagjait  az Országgyűlés  az országgyűlési  képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét  évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési  képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(9)  Az Alkotmánybíróság hatáskörének,  szervezetének,  működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A bíróság

25. cikk
(1)  A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2)  A bíróság dönt
a)    büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
b)    a közigazgatási határozatok törvényességéről;
c)    az önkormányzati rendelet  más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
d)    a helyi önkormányzat  törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
(3)  A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4)  A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira  – különösen  a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön bíróságok létesíthetők.
(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.
(7)  Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
(8)  A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

26. cikk
(1)  A bírák függetlenek,  és csak a törvénynek  vannak  alárendelve,  ítélkezési tevékenységükben nem  utasíthatóak. A bírákat  tisztségükből  csak sarkalatos  törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet  elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(2)  A hivatásos  bírákat  – sarkalatos  törvényben meghatározottak  szerint  – a  köztársasági  elnök  nevezi  ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik  életévét  betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke  kivételével  a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(3)  A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

27. cikk
(1)  A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2)  Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3)  Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.

28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok  céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Az ügyészség

29. cikk
(1)  A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
(2)  A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a)     jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b)    képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c)    felügyeletet  gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d)    a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3)  Az ügyészi szervezetet  a legfőbb  ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.  A legfőbb  ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár  betöltéséig állhat fenn.
(4)  A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(5)  A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(6)  Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7)  Az ügyészség  szervezetének  és működésének, a legfőbb  ügyész és az ügyészek jogállásának részletes  szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.

Az alapvető jogok biztosa

30. cikk
(1)  Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2)  Az alapvető  jogok  biztosa  az alapvető  jogokkal kapcsolatban tudomására jutott  visszásságokat  kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
(3)  Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek  a jövő nemzedékek  érdekeinek,  valamint  a Magyarországon  élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4)  Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5)  Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.

A helyi önkormányzatok

31. cikk
(1)  Magyarországon  a helyi közügyek  intézése  és a helyi közhatalom  gyakorlása  érdekében helyi önkormányzatok működnek.
(2)  A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.
(3)  A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

32. cikk
(1)  A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a)    rendeletet alkot;
b)    határozatot hoz;
c)    önállóan igazgat;
d)    meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e)    gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f)    meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g)    e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h)    dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i)     önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j)     a  feladat-  és  hatáskörrel   rendelkező   szervtől  tájékoztatást  kérhet,  döntést  kezdeményezhet,  véleményt nyilváníthat;
k)    szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l)     törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2)  Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3)  Az önkormányzati rendelet  más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(4)  A helyi önkormányzat  az önkormányzati  rendeletet a kihirdetését  követően  haladéktalanul  megküldi  a fővárosi és megyei  kormányhivatalnak.  Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal  az önkormányzati  rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati  rendelet felülvizsgálatát.
(5)  A fővárosi és a megyei  kormányhivatal  kezdeményezheti a bíróságnál  a helyi önkormányzat  törvényen  alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat  a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást  megállapító  döntésben meghatározott időpontig  nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
(6)  A helyi önkormányzatok  tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

33. cikk
(1)  A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
(2)  A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
(3)  A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

34. cikk
(1)  A helyi  önkormányzat   és  az  állami  szervek  a  közösségi  célok  elérése  érdekében  együttműködnek. A helyi önkormányzat  részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat  kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2)  Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat  kötelező feladatának társulásban történő  ellátását.
(3)  A polgármester és  a  megyei  képviselő-testület elnöke  önkormányzati   feladatain  kívül törvény  vagy  törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.
(4)  A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(5)  Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése  érdekében a helyi önkormányzat  törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

35. cikk
(1)  A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2)  A helyi önkormányzati  képviselőket  és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.  A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.
(3)  A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában  elmaradt  választás esetén  a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4)  A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását.
(5)  Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének  kikérését követően  előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
(6)  A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

A közpénzek

36. cikk
(1)  Az Országgyűlés  minden  évre vonatkozóan  törvényt  alkot a központi  költségvetésről  és a központi  költségvetés végrehajtásáról.  A központi  költségvetésről és a központi  költségvetés  végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2)  A központi költségvetésről  és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.
(3)  A központi  költségvetésről szóló törvény elfogadásával az  Országgyűlés  felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4)  Az Országgyűlés  nem  fogadhat el olyan  központi  költségvetésről  szóló törvényt,  amelynek  eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5)  Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék  felét meghaladja,  az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges  jogrend  idején, az azt kiváltó körülmények  okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(7)  Ha a központi  költségvetésről szóló törvényt  az Országgyűlés a naptári  év kezdetéig  nem fogadta  el, a Kormány jogosult  a jogszabályok  szerinti bevételeket beszedni  és az előző naptári  évre a központi  költségvetésről  szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

37. cikk
(1)  A Kormány a  központi  költségvetést törvényesen és  célszerűen,  a  közpénzek  eredményes kezelésével  és  az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2)  A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehető fel olyan kölcsön, és nem  vállalható olyan pénzügyi  kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
(3)  Mindaddig,  amíg  az  államadósság   a  teljes  hazai  össztermék  felét  meghaladja – a  36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a központi  költségvetés  végrehajtása  során  nem  vehető  fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.
(4)  Mindaddig,  amíg  az államadósság  a teljes  hazai  össztermék  felét  meghaladja,  az Alkotmánybíróság  a 24. cikk (2) bekezdés  b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről,  a központi  költségvetés végrehajtásáról,  a központi adónemekről,  az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel  való összhangját  kizárólag az élethez  és az emberi  méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar  állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti  meg. Az Alkotmánybíróság az e  tárgykörbe  tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére  vonatkozó, az Alaptörvényben  foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
(6)  Az államadósság  és a teljes hazai össztermék  számítási módját,  valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

38. cikk
(1)  Az állam és a helyi önkormányzatok  tulajdona  nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének  célja a közérdek  szolgálata,  a közös szükségletek  kielégítése  és a természeti  erőforrások  megóvása,  valamint  a jövő nemzedékek   szükségleteinek   figyelembevétele. A nemzeti   vagyon  megőrzésének,  védelmének   és  a  nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit  sarkalatos törvény határozza meg.
(2)  Az állam kizárólagos tulajdonának  és kizárólagos gazdasági  tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti  vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit  az (1) bekezdés  szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.
(3)  Nemzeti vagyont  csak törvényben meghatározott célból lehet  átruházni,  törvényben meghatározott  kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
(4)  Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására  vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel  köthető,  amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra  átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5)  Az állam és a helyi önkormányzatok  tulajdonában álló gazdálkodó  szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

39. cikk
(1)  A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható  támogatás, vagy teljesíthető szerződés  alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi  szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
(2)  A közpénzekkel  gazdálkodó  minden  szervezet  köteles  a nyilvánosság  előtt  elszámolni a közpénzekre  vonatkozó gazdálkodásával.  A közpénzeket  és a nemzeti  vagyont  az átláthatóság és a közélet tisztaságának  elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

40. cikk
A közteherviselés  és a nyugdíjrendszer alapvető  szabályait a közös szükségletek  kielégítéséhez  való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.

41. cikk
(1)  A  Magyar  Nemzeti Bank Magyarország  központi  bankja.  A  Magyar  Nemzeti Bank sarkalatos  törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

(3)  A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(4)  A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4)  A Magyar Nemzeti Bank elnöke  törvényben kapott  felhatalmazás  alapján, sarkalatos  törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel  nem lehet ellentétes.  A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
(5)  A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

42. cikk
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

43. cikk
(1)  Az Állami Számvevőszék  az  Országgyűlés  pénzügyi  és  gazdasági   ellenőrző  szerve.  Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés  végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó  források felhasználását  és a nemzeti  vagyon  kezelését.  Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2)  Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyûlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.
(3)  Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4)  Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

44. cikk
(1)  A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó  tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2)  A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon  közreműködik a központi költségvetésről  szóló törvény előkészítésében.
(3)  A központi  költségvetésről  szóló törvény  elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
(4)  A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
(5)  A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A Magyar Honvédség

45. cikk
(1)  Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar  Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius  tevékenység végzése.
(2)  A Magyar Honvédség  irányítására  – ha  nemzetközi  szerződés  másként  nem  rendelkezik  – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint  a feladat-  és hatáskörrel  rendelkező  miniszter  jogosult.  A Magyar Honvédség  működését a Kormány irányítja.
(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében,  következményeik elhárításában és felszámolásában.
(4)  A Magyar Honvédség  hivatásos  állományú  tagjai  nem  lehetnek  tagjai  pártnak,  és  nem  folytathatnak  politikai tevékenységet.
(5)  A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira,  irányítására  és  vezetésére,  működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

46. cikk
(1)  A rendőrség alapvető  feladata  a bűncselekmények megakadályozása,  felderítése,  a közbiztonság,  a közrend  és az államhatár rendjének védelme.
(2)  A rendőrség működését a Kormány irányítja.
(3)  A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4)  A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.
(5)  A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos  állományú  tagjai nem  lehetnek  tagjai pártnak,  és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(6)  A rendőrség  és  a  nemzetbiztonsági  szolgálatok  szervezetére, működésére  vonatkozó   részletes   szabályokat, a titkosszolgálati  eszközök és módszerek  alkalmazásának  szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Döntés katonai műveletekben való részvételről

47. cikk
(1)  A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól.
(2)  Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt  – a (3) bekezdésben meghatározott esetek  kivételével  – a  Magyar Honvédség  külföldi vagy  magyarországi  alkalmazásáról,  külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi  vagy Magyarország területéről  kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.
(3)  A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres  erők (2) bekezdés  szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.
(4)  A Kormány – a köztársasági  elnök egyidejű  tájékoztatása mellett  – haladéktalanul beszámol  az Országgyűlésnek a  (3) bekezdés   alapján,  valamint  a  Magyar  Honvédség   békefenntartásban  való  részvételének   vagy  külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.

A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

48. cikk
(1)  Az Országgyűlés
a)    hadiállapot  kinyilvánítása vagy idegen  hatalom  fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús  veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b)    a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá  az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető,  fegyveresen  vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2)  A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)  A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint   a   szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4)  Az Országgyűlés  e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva,  ha nem  ülésezik, és összehívása  az idő rövidsége, továbbá  a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események  miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5)  Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a  rendkívüli  állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az  Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
(6)  Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot   vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7)  Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható  fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot  megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(8)  A feloszlott vagy feloszlatott  Országgyűlést  rendkívüli állapot  idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot  idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot

49. cikk
(1)  A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2)  A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a)    az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b)    a köztársasági elnök jogait;
c)    a Kormány jogait.
(3)  A Honvédelmi Tanács dönt
a)    a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti  területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;
b)    a  külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről   kiinduló  alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
c)    sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(4)  A Honvédelmi  Tanács  rendeletet alkothat, amellyel  – sarkalatos  törvényben meghatározottak szerint  – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5)  A Honvédelmi  Tanács rendelete a rendkívüli állapot  megszűnésével hatályát  veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

50. cikk
(1)  A Magyar Honvédséget szükségállapot  idején  akkor lehet  felhasználni, ha  a rendőrség és  a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
(2)  A szükségállapot  idején  az Országgyűlés  akadályoztatása esetén  a köztársasági  elnök dönt  a Magyar Honvédség
(1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3)  Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4)  A köztársasági  elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről  haladéktalanul  tájékoztatja  az Országgyűlés elnökét.
A szükségállapot  idején az Országgyűlés – akadályoztatása  esetén  az Országgyûlés honvédelmi  ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5)  A rendeleti  úton  bevezetett rendkívüli intézkedések  harminc  napig  maradnak  hatályban,  kivéve, ha  hatályukat az Országgyûlés – akadályoztatása esetén  az Országgyűlés honvédelmi  ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.
(6)  A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.

A megelőző védelmi helyzet

51. cikk
(1)  Az Országgyűlés külső fegyveres  támadás  veszélye  esetén  vagy szövetségi  kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző  védelmi helyzetet, ezzel egyidejûleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések  bevezetésére. A megelőző  védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti különleges  jogrend   kihirdetéséhez,   meghosszabbításához a  jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)  A Kormány rendeletben a megelőző  védelmi  helyzet kihirdetésének  kezdeményezését követően  a közigazgatás, a Magyar Honvédség  és a rendvédelmi  szervek működését érintő törvényektől  eltérő intézkedéseket vezethet  be, amelyekről a köztársasági  elnököt  és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel  rendelkező  állandó bizottságait folyamatosan  tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések  hatálya az Országgyűlés megelőző  védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.
(4)  A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5)  A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

A váratlan támadás

52. cikk
(1)  A Kormány külső fegyveres  csoportoknak  Magyarország  területére történő  váratlan  betörése esetén  a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges  légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására,  a törvényes  rend,  az élet- és vagyonbiztonság, a közrend  és a közbiztonság  védelme  érdekében – szükség  esetén  a köztársasági  elnök által jóváhagyott  fegyveres  védelmi  terv szerint  – a szükségállapot  vagy a rendkívüli állapot  kihirdetésére  vonatkozó  döntésig  a támadással  arányos  és arra felkészített  erőkkel azonnal intézkedni köteles.
(2)  A Kormány  az  (1) bekezdés   alapján  megtett  intézkedéséről   haladéktalanul  tájékoztatja az  Országgyűlést és a köztársasági elnököt.
(3)  A Kormány váratlan támadás  esetén  sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet  be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4)  A Kormány rendelete a váratlan támadás  megszűnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

53. cikk
(1)  A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető  elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén,  valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2)  A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3)  A Kormány (2) bekezdés  szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet  hatályát meghosszabbítja.
(4)  A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

54. cikk
(1)  Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető  jogok  kivételével  – felfüggeszthető vagy  az I.  cikk (3) bekezdése  szerinti mértéken túl korlátozható.
(2)  Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem  függeszthető fel, az Alkotmánybíróság  működése  nem korlátozható.
(3)  A különleges jogrendet a különleges jogrend  bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének  feltételei már nem állnak fenn.
(4)  A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.    Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-én lép hatályba.
2.    Ezt az Alaptörvényt az Országgyûlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.
3.    Az ezen Alaptörvényhez  kapcsolódó  átmeneti rendelkezéseket az Országgyûlés a 2. pont  szerinti eljárásban, külön fogadja el.
4.    A Kormány  köteles  az  Alaptörvény  végrehajtásához  szükséges   törvényjavaslatokat  az  Országgyűlés  elé terjeszteni.

Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyûlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Dr. Schmitt Pál s. k.,                                                                  Kövér László s. k.,
köztársasági elnök                                                                    az Országgyûlés elnöke